Manapság a legtöbb honlapon találkozhatunk a GYIK kifejezéssel, ahol a vásárlók által leggyakrabban feltett kérdéseket gyűjtik egy csokorba. Ez nagyon hasznos, de mi van akkor, ha laikusként nem is tudjuk, milyen kérdést kellene feltennünk ahhoz, hogy tisztább képet kaphassunk egy adott termékről, ezáltal könnyebben tudjunk dönteni a különböző cégek hasonló kínálatából?

Ebben a bejegyzésben megpróbáljuk összegyűjteni azokat a kérdéseket, amiket mindenképpen fel kell tegyél ahhoz, hogy reális képet kaphass arról, miért is van nagy árkülönbség két azonos magasságú vadháló között.

A legtöbb helyen azonos sorrendben találkozhatunk a vadhálók paramétereivel. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mit jelent, ha a következőt látod:

160/23/15; 2,0/2,8 azaz a vadvédelmi háló 160 centiméter magas, 23 soros, 15 centiméter a függőleges huzalok távolsága, 2,0 mm vastag huzalból készült, a feszítőhuzal vastagsága pedig alul felül 2,8 mm.

De 160 centiméteres vadháló készülhet 11 sorból, 30 centiméteres távolsággal a függőlegesen futó huzalok között, 1,6 mm-es hozalból, 1,9 mm-es fesztítővel. Ennek métere harmadannyiba kerül, mint az előzőnek.
Ebből is látható, ha például azt olvasod valahogy, hogy „160 cm-es vadháló 150 forintért” vagy „vadhálók már 100 forinttól” azok szinte biztosan vékony huzalból, kevés sorral, és nagy függőleges sortávokkal készültek. Ezeket mi egyszerűen pókhálónak nevezzük.
De előfordulhat, hogy látszólag minden adat egyezik, mégis van különbség két ajánlat között. Ilyenkor érdemes megkérdezni a tekercsnek a súlyát, ugyanis a huzalok vastagságában lehet különbség. Viszont a súly minden esetben árulkodó lehet.

  • Hány soros?
  • Hány centiméterre vannak egymástól a függőleges huzalok?
  • Milyen vastag huzalból fonták?
  • Milyen vastag a feszítő?
  • Hány kilogramm egy tekercs?
Hogyan válasszunk vadhálót?

Így nagy eséllyel elkerülheted, hogy meglepetés érjen a vásárlást követően.